Legtöbbször 8:00 és 9:00 óra között segít nekem felkelni a húgom. Ő segít nekem a reggeli szösszeneteimben. Elég kevés dolgot tudok önállóan megcsinálni, de amiket megtudok azokra büszke vagyok. Ide sorolhatjuk: a fogmosást, az arcmosást, sminkelést Az összes többiben a húgom működik közre. Reggelente ritkán kávézom. Ha az asztalon van már minden akkor azt én […]
Új munkahelyem lett
Említettem már nektek, hogy hasznosan szeretem eltölteni az időmet és érdeklődési köröm nagyon széles skálán mozog. Álláskeresésben voltam elég hosszú ideig. Sokszor volt téma a barátaimmal is az, hogy szeretnék még egy munkahelyet találni. Az egyik jó barátom már ennél a cégnél dolgozott és sokat mesélt nekem róla. Sokszor bíztatott a felől is, hogy ez nekem […]
Karantén utáni szabadság
A 9. hónapban léptünk, amikor a bezártság után bejelentettték, hogy feloldják az intézményeket is a zárlat alól. Rettenetesen nehéz volt az a majdnem 9 hónap, amit kapuk között és szoba falai között kellett töltenünk nagyon elfáradtunk lelkileg hisz nem túl sok inger ért minket bezárva. Sok szabályt kellett betartani.A nyár is egyre inkább közeledett. Nehéz […]
Lakás gyűjtő kampány
Van olyan ismerősöm, aki támogatna egy jó ügyet 2000ft-tal? Sziasztok! Vivi vagyok, születésem óta kerekesszéket használok. A diagnózisom SMAIII. Az álmom, hogy önállóan tudjak élni a húgommal egy lakásban, ehhez szeretném a segítségeteket kérni, hogy egy lakást vásárolhassak, ahol teljes életet tudok majd élni segítséggel. Bebizonyosodott, hogy a közösség ereje csodákra képes, bízom benne, hogy […]
Kerítés mögötti húsvét
Második húsvétom a karantén alatt, amit zárt kapu és kerítés mögöttt kellett töltenem. Húsvét előtt, a barátaimmal beszélgettünk arról, hogy így hogy legyen, hogyha én bevagyok zárva már majdnem nyolc hónapja kijárási és látogatási tilalom van. Kitaláltuk, hogy el fognak jönni húsvét hétfőn a kerítéshez és a mi jó kedvünket és feltöltődésünket semmi nem fogja megakadályozni, főleg nem egy kerítés meg […]
Ne legyünk önmagunkhoz sem szigorúak
Ez alatt nagyon sok mindent érthetünk, például azt is , hogy minden érzésünket hagyjuk megélni, de azt is , hogy felismerjük azt, amit csinálunk. Akár azt is , hogy elfogadjuk és belátjuk, ha hibáztunk. Én a megbocsátást is, de sorolnám, mert ha valakinek, akit szeretünk, hanem bocsájtunk meg, az nem feltétlen csak neki rossz, hanem […]
Sulis korszakom
Az gondolom, hogy egy suliba nem feltétlen egyszerű beilleszkedni. Mindenkinek egyaránt egy picit nehéz. Új környezet, új emberek stb. Az még inkább dob a történeten ha mindezt kerekesszékesként éled meg. Akár már általános iskolában is egy kicsit megnézzük egymást talán írhatom úgy is, hogy méregetjük egymást. Ha egy pindurit is más az osztálytársunk azt mindenképp kiemeljük […]
Ne akarjuk a másik életét
Sokszor halljuk és mondjuk azt, hogy a másiknak mennyivel job, mint nekünk meg persze neki mennyire könnyű lehet minden. Abból a helyzetből mi is kitudnánk hozni a maximumot. Mi is tudnánk úgy élni mint ő. Mindig más bőrébe akarunk bújni és az ő életét jobban tudnánk élni mint a sajátunkat. Abba bele sem gondolunk, hogy […]
Elfogadás
Számomra ez egy fontos téma. Nagyon fontos, hogy az elfogadás alatt ne csak azt értjük, hogy elfogadunk valakit aki kicsit másabb nálunk hanem azt is, hogy saját magunkat elfogadjuk -e olyannak amilyenek vagyunk. Az életünknek és kapcsolatainknak is fontos része az elfogadás. Azt gondolom, hogy mindenkivel volt már olyan, hogy valahol és valami miatt őt nem […]
Időutazás a gyermekkoromba
Kisebb koromba a szüleim sokszor dicsértek és biztattak engem. Nekik én voltam így is a legszebbb, lecukibb és a legokosabb gyermek a világon. A mese egy kis ideig tudott csak lekötni, de a beszélgetés és a számitògépezés az sokkal inkább. Szeretem nagyon a játszótérre menni ahogy minden kisgyermek. Az anyukám mindentől nagyon féltett, hogy nehogy […]
Vivi blogja 